Az öböl egy nyugvópont, ahol a hullámos már csak simogatják a partot, fövenyt. Az öbölről mindenkinek a megnyugvás, békesség, pihenés, elnegedés állapota jut eszébe. Az öböl véd, nyugtat, olyan, mint az anyaméh, véd, óv, elringatnak az aprócska hullámok. Öböl a kezdet és a vég, a kettő közt pedig pihenőhely, ahol megpihenhetünkelengedhetjük vágyainkat, kínjainkat, a nap melegen cirógat, minden elem jelen van. víz, levegő, föld,fa, fém, minden egybeolvad... Nincs veszély átéljük létezésünk teljességét.
A fenti képek mind az öblöt szimbolizálják, önnömagunk belső spirálját, teljességét.